Szolgáltatások

Szolgáltatások

Mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi és stratégiai tanácsadás

Számos hazai és globális cégnek adok jelenleg is tanácsot a Mesterséges Intelligencia Rendelet alkalmazására való felkészüléssel kapcsolatban, ideértve a bevezetéssel kapcsolatos teendők elvégzését, a jogszabály hatálya alá tartozással kapcsolatos ún. gap analízis elvégzését, és a megfeleléshez szükséges belső szabályrendszerek, dokumentáció (pl. AI usage policy, AI governance struktúra) és jó gyakorlatok kialakítását is, de van olyan nagy nemzetközi cég, ahol a központban kidolgozott szabályozás világszerte történő bevezetésével kapcsolatos stratégiát is én dolgoztam ki.

Dolgozom együtt belső jogi osztályokkal, ahol az általuk a generatív AI-megoldások segítségével elkészített anyagok (pl. szerződésminták és egyéb dokumentumok) megfelelőségének és jogszerűségének az ellenőrzésén, playbook-ok kidolgozásán, vagy éppen a nemzetközi standardjaik lokalizációján dolgozom. Megint máshol a jogi és egyéb munkafolyamatok MI-vel történő automatizálásban segítek. Ahol nincs belső AI-felelős, ott szívesen ellátok AI officer/champion feladatokat is. Ügyfeleim között egyaránt vannak MI-modell fejlesztők, MI-rendszereket építő downstream felhasználók, ilyen megoldásokat kínáló cégekbe befektető vagy befektetni szándékozó private equity és egyéb cégek, és kisebb, a mesterséges intelligencia jogi kérdéseihez nem értő ügyvédi irodák is.

Ezen felül rendszeresen írok cikkeket és tartok előadásokat a mesterséges intelligencia jogi üzletre és kreatív iparágakra és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról, a globális AI versenyről, és mindeközben aktívan használom, illetve tesztelem a jogi piacra szánt, és a "sima" általános célú MI-alkalmazásokat egyaránt, és az irodánk belső AI-projektjében is aktívan részt veszek. Az MI-szakjogászképzés elvégzése mellett sok időt és energiát szenteltem a speciális szaktudás megszerzésének, a vezető szakirodalom tanulmányozásának, de természetesen - mint minden másban - ezen a területen is napi szintű tanulásra, a tanultak folyamatos frissítésére és állandó jellegű szintetizálására van szükség, hogy minden újonnan felmerülő kérdésben (legyen az MI által okozott károkért viselt felelősség, az ügynöki AI adatvédelmi és információbiztonsági kérdései, a globális AI-verseny, vagy éppen a Mesterséges Intelligencia Rendelettel kapcsolatos másodlagos jogalkotási és szabályalkotási folyamatok státusza és jelentősége) tájékozottan tudjak állást foglalni.

Digitalizációval és platformjoggal kapcsolatos jogi tanácsadás

A mesterséges intelligencia mellett az EU aktív jogalkotási tevékenységének köszönhetően számos egyéb területen akad jogi tennivaló. Mostanra a digitális térben zajló életünk szinte minden szegletébe beköltöztek a rendkívül erős piaci erővel rendelkező platformszolgáltatók (Facebook, Instagram, AirBnB, Amazon stb.) akik díjért, jutalékért vagy egyéb feltételek mellett teszik lehetővé a ma már szinte egyetemes digitális szolgáltatásaikhoz való hozzáférést, és az elmúlt években őket is utolérte a közösségi szabályozás.

A Digitális Szolgáltatásokról szóló Rendelet (Digital Services Act = DSA) alapján például rendszeresen adok tanácsot platformszolgáltatóknak a jogellenes tartalmak eltávolításával kapcsolatos felhasználói megkeresések, vitarendezési eljárások, az algoritmizált reklámozásra vonatkozó, és a DSA adatvédelmi szabályainak való megfelelés kapcsán. A Digitális Piacokról szóló Rendelet (Digital Markets Act = DMA) inkább a versenyjogi csapatunknak ad munkát, de minket is többször megkérdeztek már a DMA speciális adatvédelmi szabályainak (pl. profilalkotás) való megfeleléssel kapcsolatban. Az Adatrendelet (Data Act) alapján pedig több IoT-eszköz gyártónak, illetve felhőszolgáltatónak segítettem a jogszabály által kötelezően előírt adathozzáférési jog biztosítására vonatkozó szerződéses feltételek kidolgozásában, véleményezésében, illetve a csoportszintű szabályok lokalizációjában.

Kiberbiztonsággal, NIS2-vel kapcsolatos tanácsadás

A 2025. január 1-jével hatályba lépett, a korábbinál sokkal szélesebb körű új kiberbiztonsági szabályozás sok céget ért meglepetésként, és még most is rendszeresen kapunk megkereséseket a hatósági nyilvántartásba vétellel, az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolásáról, az auditorokkal és a külsős kiberbiztonsági felelőssel kötendő szerződésekkel, és egyéb hatósági, illetve compliance feladatokkal kapcsolatban.

Az új rezsim egyik szokatlan eleme, hogy bizonyos feladatokat (pl. kockázatmenedzsment keretrendszer létrehozatala és működtetése) kifejezetten az ügyvezetőre testál, és a hatóság kifejezetten meg is bírságolhatja a szervezet vezetőjét. Erre tekintettel, és a belső helyzet jogi rendezésével kapcsolatban több cégtulajdonossal és ügyvezetővel is egyeztettünk már az ezzel kapcsolatos kockázatok megfelelő kezelése érdekében. Természetesen a kiberbiztonsági szabályozásnak megfelelés sem egy egyszeri aktus, hanem folyamatos odafigyelést igénylő terület, és az ügyfeleinkkel együtt, illetve a külsős NIS2 szakmai tanácsadóinkkal együtt kíváncsian várjuk a hatósági jogalkalmazás alakulását.

Adatvédelem, GDPR-megfelelés

A digitális és a platformjogi szabályozás előtérbe kerülésével az adatvédelmi megfelelés kicsit mintha háttérbe szorult volna, de a háttérben ugyanúgy napi szinten foglalkozom az olyan klasszikus adatvédelmi kérdésekkel, mint a munkavállalók ellenőrzése, a belső adatvédelmi szabályozások kialakítása, a központból leküldött template-k helyi igényekhez és hatósági gyakorlathoz igazítása, illetve lokalizálása, az anyavállalatok képviselőinek a hazai sajátos hatósági jogértelmezésekkel kapcsolatos dukálása, az adatvédelmi incidensek bejelentése, a hatósági ellenőrzésekkel, vizsgálatokkal és eljárásokkal kapcsolatos jogi képviselet és tanácsadás.

Napi szinten követem a Európai Unió Bíróságának, és a tagállamok bíróságainak, illetve hatóságainak döntéseit, az Európai Adatvédelmi Testület állásfoglalásait, és a technológiai fejlődés (pl. mesterséges intelligencia) által folyamatosan felvetődő kérdéseket a mindig naprakész tanácsadás és képviselet biztosítása érdekében. Ügyfeleink éberségét rendszeres oktatásokkal, hírlevelek és update-k megküldésével biztosítom, és az üzleti folyamatok zavartalanságát doktriner riogatás helyett reális és költséghatékony megoldásokkal támogatom.

Igyekszem továbbá felhívni a figyelmet az olyan, itthon is gyökeret vert, ám a kötelező érvényű szabályozásnak nem megfelelő konstrukciókra, mint például az adatvédelmi tisztviselő (DPO), és az adatvédelmi tanácsadó szerepének és feladatainak összemosása. Van ügyfelem, akinek DPO-ként, és van, ahol a DPO, vagy a belső jogász munkáját támogató külsős adatvédelmi jogi tanácsadóként járok el, de ez két külön feladat, - és felelősségi körrel, illetve szabályozási követelmény alá tartozó pozíció, és egyik nem helyettesítheti, illetve válthatja ki a másikat. Ennek ellenére még mindig sok olyan céggel találkozom, ahol ez a két szerep nem került szétválasztásra, ami - mint azt a közelmúlt hatósági döntései és a kiszabott bírságok is bizonyítják - jogi és pénzügyi kockázatot is jelenthet.

Sokan nem tudják továbbá, de az adatvédelmi jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos - mint minden egyéb jogi - tanácsadás és dokumentumok elkészítése az ügyvédi törvény szerint az ügyvédek és ügyvédi irodák részére kizárólagosan fenntartott tevékenység, és ilyen szolgáltatások a gazdasági társaságok részéről történő nyújtása (illetve igénybe vétele) bűncselekményt (vagy abban való részvételt) valósíthat meg.

Whistleblowing, visszaélés-bejelentés, belső vizsgálatok

A magyar jog már több, mint egy évtizede szabályozza a belső visszaélés-bejelentési rendszereket, de kötelezővé bizonyos üzemméret és egyéb kritériumok teljesítése esetén csak 2023-tól váltak, és ennek kiváltó oka a közelmúltban elszaporodott belső pénzügyi és egyéb visszaélések elleni hatékonyabb és szélesebb körű fellépést igénylő Európai Uniós jogalkotás volt.

Bár egy bejelentőrendszer felállítása nem különösebben bonyolult, és erre rengeteg külső szolgáltató van már, a gyakorlati tapasztalataim azt mutatják, hogy a bejelentések kezelése, de méginkább a bejelentések kivizsgálása, az ahhoz szükséges pártatlanság, és a különböző jogterületeken (adatvédelmi jog, büntetőjog, munkajog stb.) való jártasság, illetve a komplexebb vizsgálatok lefolytatásához szükséges forensic/e-discovery szoftverek rendelkezésre állásának hiánya sok esetben megnehezíti, illetve hátráltatja az ügyek megfelelő elintézését. Mi mindezekkel felvértezve leginkább a külföldi tulajdonú hazai cégek belső ügyeinek kivizsgálásában szoktuk részt venni, a belsős ügyintéző, vagy a cégcsoport részére kiszervezett csapat megbízásából, az Internal Investigations as a Service (IIAAS) szolgáltatásunk részeként. A hazai szabályozás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy külsős ügyvédi irodaként, illetve ügyvédként akár csak egyes vizsgálatokba is bevonásra kerüljünk.

Mivel az ügyek nem szabályszerű kezelése, az érdemi kivizsgálás során a meghallgatott és/vagy érintett személyek személyiségi jogainak nem megfelelő biztosítása, a vizsgálat eredményeképpen javasolt jogi intézkedések (pl. felmondás, fegyelmi eljárás) megalapozatlansága, vagy nem szakszerű kivitelezése komoly jogi kockázatnak és munkajogi, illetve egyéb igényeknek teheti ki a bejelentéssel érintett céget, érdemes szakszerű segítséget igénybe venni az ilyen ügyek intézésében.

Tranzakciós tanácsadás

Szakmai pályafutásomat az internet láz idején, a dotcom-korszak kellős közepén kezdtem, és az egyik első nagy munkám az akkor vezető hazai linkgyűjtemény külföldi befektető általi megvásárlásával kapcsolatos eszközadásvételi szerződés elkészítése, és az egész tranzakció lebonyolítása volt. Mivel az irodában akkor még senki sem értett a domain nevek, a weboldalak, és az egyéb szellemi tulajdonjogok adásvételének sajátos kérdéseihez, hatalmas lelkesedéssel vetettem bele magam az ezzel kapcsolatos jogi szabályozásba és joggyakorlatba, hogy aztán pár héttel később az ügyfél és az irodánk vezetőinek maximális megelégedésére eredményesen zárhassuk a hazai netes piac addigi legnagyobb üzletét. Ez a lelkesedés és szakmai kíváncsiság azóta is elkísért, illetve folyamatosan jelen van, és többszáz sikeres, vevői és eladói oldalon lezavart deal után 2025-ben is a legfrissebb technológiákkal kapcsolatos ügyekben adok tanácsot.

Mindemellett természetesen továbbra is rendszeresen részt veszek egyéb, elsősorban nem, vagy nem csak IP vagy IT fókuszú tranzakciók intézésében is, és képviseltem már amerikai nagy szoftvercég-vevőt a hollywood-i filmstúdiókban használt szoftverek megvásárlásával, világelső üdítőitalgyárt egy hazai ital brand megvásárlásával kapcsolatban, de hazai tulajdonosokat is a vállalkozásaik külföldi szakmai, vagy pénzügyi befektető részére történő értékesítésében. Van, ahol a részvételem már a szándéknyilatkozat megfogalmazásakor megkezdődik és egészen a zárást követő ügyek elintézéséig (pl. megvásárolt védjegyek, domain nevek vevőre történő átírásáig) tart(ott), de olyan is előfordult már, hogy az adott ügyletnek csak bizonyos szakaszaiba (pl. jogi átvilágítás, adásvételi szerződés elkészítése, tárgyalása és/vagy véglegesítése, a tranzakcióhoz szükséges hatósági vagy egyéb engedélyek beszerzése, kulcsfontosságú szerződések kidolgozása stb.) kerültem bevonásra. Szerintem egy kisebb monográfiát meg tudnék tölteni az elmúlt évtizedekben tranzakciós ügyekben szerzett meglepő, váratlan, szokatlan történetekkel, és lehet, hogy egyszer még meg is írom; ebben szerepet fog kapni egy befolyásos hazai vállalkozótól kapott fenyegetéstől, az üzleti életben néha megjelenő politikai háttér-történéseken és a fontos szerződésből a lényeget tartalmazó lapok rejtélyes módon való eltűnésén át a vidéki vagy külföldi kitelepülések során a munkaidő alatt és után történt grandiózus események ismertetéséig sok minden.

A lényeg azonban változatlan: a célom ennyi idő után is az általam képviselt ügyfél üzleti és jogi érdekeinek maximális feltárása és megértése, az ehhez szükséges jogi stratégia és taktika kidolgozása, illetve végrehajtása az egyéb, pl. pénzügyi, adójogi, műszaki stb. területekkel összehangolt módon, az egyes kérdésekben az ügyfél érdekeinek leginkább megfelelő pozíciók és lehetőségek kimaxolásával.

Kereskedelmi, IT, technológiai, mesterséges intelligenciával és szerzői joggal kapcsolatos szerződések

A legbonyolultabbtól a legegyszerűbbig, AI-megoldások segítségével, vagy anélkül, és/vagy saját, évtizedek alatt gondosan rendezgetett mintatáram felhasználásával. Különösen a szellemi tulajdonjoggal is foglalkozó szerződéseket kedvelem: szoftverfejlesztési szerződések (waterfall, vagy agilis), szellemi alkotásokhoz fűződő jogok adásvételével, használatba adásával kapcsolatos megállapodások, rendszerintegrációs, felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos, szerverlicencre vonatkozó, AI-megoldások létrehozatalára, AI-megoldásokhoz tartalom licencepésére vonatkozó, AI-beszállítókkal kötött, és egyéb szerződések.

Néha nem egyszerű kihámozni az ügyfél által előadott sztoriból, hogy pontosan milyen megállapodást szeretne, hova szeretne eljutni, milyen főbb üzleti kockázatokat lát a tervezett együttműködéssel kapcsolatban, amelyeket jogilag (is) kezelni kell, de én kifejezetten szeretem az ilyen kihívásokat, és természetesen tudom, hogy nincs tökéletes szerződés, de a fentiek előzetes átgondolásával jelentős mértékben csökkenthetőek a jogi és anyagi kockázatok. Az sem zavar, ha MI-vel készített jogi anyagot kell véleményeznem, vagy validálnom, hiszen a jogászok feladata a jogi feladatok egy részével kapcsolatban egyre inkább az ellenőrző szerepkör irányába fog eltolódni.

Stratégiai és jogi tanácsadás belsős (in-house) jogi osztályoknak

Mivel sok esetben dolgoztam, illetve dolgozom rendkívül szoros kapcsolatban belsős jogászokkal, pontosan látom, hogy a munkájuk során mennyire más kihívásokkal küzdenek, és más követelményeknek kell megfelelniük, és ebből kifolyólag hogyan lehet valóban (költség)hatékonyan támogatni a tevékenységüket.

A belső jogi osztályokon meglévő nyomás a digitalizáció előrehaladtával folyamatosan fokozódni látszik, miközben az általuk vitt ügyek egyre komplexebbé válnak, az általuk kezelendő kockázatok kapcsán erőteljes konvergencia figyelhető meg, közben zajlik egy jelentős technológiai forradalom, és az üzleti tevékenységeket szabályozó jogszabályok is egyre bonyolultabbak és nehezen követhetőbbek lettek, pláne, ha egy cég több országban is jelen van. Van, ahol a mesterséges intelligencia használata már alap elvárás, és a 2008-as pénzügyi válság óta már a sokadik, külsős jogi költségek csökkentésére irányuló kampány zajlik. Több feladat, nagyobb felelősség, csökkenő budgetek, "lean" működési, és a hatékonyság fokozásával kapcsolatos, közérthető és egyértelmű jogi tanácsokkal kapcsolatos elvárások. Egy ilyen helyzetben nagyon nem mindegy, hogy egy külsős tanácsadó csak a száraz jogszabályszöveget, és azt ismételgeti, hogy az ügyfél ötlete miért nem valósítható meg, vagy valóban képes-e az üzleti célok elérését lehetővé tevő alternatív megoldásokat kidolgozni, adott esetben a megfelelő kockázatelemzéssel kiegészítve.

Én azt vallom, hogy minél jobban ismeri valaki (természetesen az irányadó jog mellett) az adott iparágban és jogterületen uralkodó jogalkalmazói gyakorlatot, és minél jobban feltárja és megérti az ügyfél üzleti céljait és kockázati étvágyát, annál hasznosabb, és a gyakorlatban megvalósíthatóbb tanácsokat tud adni a belső jogásznak, és közvetett módon a business-nek. Én legalábbis maximálisan erre törekszem minden ilyen együttműködés esetén.

Hibrid jogi tanácsadás

A generatív AI megoldások elterjedésének köszönhetően megjelent az a trend is, hogy egy ügyfél egy adott jogi kérdést vagy szerződést az AI eszköz segítségével már körbejárt, esetleg el is készítette, és tőlem csak az AI által generált végeredmény ellenőrzését, szükség szerinti kiegészítését kéri, esetleg annak alapján szeretne stratégiai döntést hozni (pl. érdemes-e beperelni a szerződéses partnerét, vagy fellépni egy munkavállaló visszaélése esetén), és ebben kér segítséget. Természetesen ilyenkor is szívesen segítek, bár hozzátenném, hogy volt már olyan eset is, amikor az AI generált output módosításával több idő ment el, mintha eleve én készítettem volna el az anyagot, de ha ilyen veszély fenyeget, arra most már előre felhívom a figyelmet.

A jogi tudás demokratizálódásának ezen következményei végső soron nem különböznek más területek, például az orvoslás terén megfigyelhető jelenségektől sem. Az orvosok már ma is gyakran szembesülnek azzal a páciensek részéről megfogalmazódó elvárással, hogy érdemi vizsgálat és felmérés helyett a szakértő a beteg által generatív AI segítségével felállított diagnózisok, és orvoslási opciók közül válassza ki a valóban megfelelőt. Persze az is elképzelhető, hogy az orvos egy AI eszköz segítségével szűri meg, vagy rangsorolja a betegeket, és állít fel egy elsődleges diagnózist, amit aztán később validál.

Semmi rossz, vagy meglepő nincs abban, ha az emberi képességeinket kombináljuk a mesterséges intelligenciával, feltéve, hogy a felhasználási eseteket és a technológia szerepét, valamint a konkrét eszközt körültekintően választjuk meg és használjuk. Már most is vannak olyan területek, ahol a hatékonyságnövelés és költségek csökkentésének jegyében én is használok általános, és kifejezetten a jogi piacnak készült mesterséges intelligencia eszközöket az előzetes kutatásra, részfeladatok elvégzésére, az ötleteim és javaslataim tesztelésére és feljavítására, természetesen minden esetben megfelelően ellenőrizve a forrásokat, a következtetéseket, és az AI output felhasználhatóságát, illetve a tényállásnak, ügyfél-instrukcióknak és a jogszabályoknak, joggyakorlatnak való megfelelőségét is ideértve. Ez a fajta hibrid munkavégzés természetesen hatással van az ügyvédi szakma üzleti modelljére is, és az árazásra is, mivel alapvetően kérdőjelezi meg az óradíj-alapú díjazás univerzális fenntarthatóságát.

MI megoldások kiválasztásával, és digitális jogi transzformációval kapcsolatos tanácsadás

Van, aki a munkavégzés vagy egyéb tevékenységei során a leginkább elterjedt, egyféle, és ingyenes eszközöket használja. Mások szeretnek egy adott célra többféle eszközt is kipróbálni, illetve párhuzamosan többet is használni, minden esetben az adott feladathoz kiválasztva a legmegfelelőbbet. Én az utóbbi kategóriába tartozom, és a legújabb kutatásokat is figyelemmel kísérve tesztelem az egyes rendelkezésre álló alkalmazásokat (MI rendszereket és általános célú MI modelleket) az ügyvédkedés keretén belül leginkább automatizálható jogi feladatokkal (dokumentumok készítése, jogi kutatás, dokumentumok átnézése/ellenőrzése stb.) kapcsolatban.

Az ezirányú tapasztalataimat megosztom más ügyvédi irodákkal, belső jogi osztályokkal, és minden, a téma iránt érdeklődővel, és ehhez kapcsolódóan szívesen segítek a konkrét üzleti célok eléréséhez leginkább alkalmas MI eszköz kiválasztásában is. A konkrét eszköz kiválasztása során az üzleti célon és felhasználási eseten túl természetesen egyéb szempontokat is figyelembe kell vennünk, hiszen tudható, hogy melyik feladatra mely modellek a legjobbak, melyek azok, amelyeket inkább kockázatkerülésre, vagy éppen bátrabb állásfoglalásra való képességre treníroztak és fejlesztettek. Mindezt az ügyfél kockázati profiljával, és a piacon elérhető alternatívák képességeivel, előnyeivel és hátrányaival összevetve valóban hatékonyan tudom támogatni az ügyfelek, vagy akár más ügyvédi irodák digitális átalakulási folyamatait.

Startupok jogi támogatása

Én is voltam befektető hazai startupokban. Annak idején alapítóként vettem részt az első hazai privát légitársaságot (Flow Aviation) működtető társaságban, majd később a car-sharing szolgáltatásokat itthon úttörőként népszerűsítő, külföldön is terjeszkedő, és sokáig elég jól működő BeeRides-ban is. Bár végül egyik sem lett sikertörténet, az alapításban és az alapvető jogi feltételrendszer kimunkálásában való részvételem, valamint a startupok sajátos működésébe és lehetőségeibe történő betekintés révén hasznos tapasztalatokra tettem szert, amit szívesen hasznosítok más cégeknél is.

Fontos dolog a jogi megfelelés, de amint azt a platformszolgáltatások és a generatív AI szolgáltatások esetén láttunk, ez sokszor csak egy sokadik szempont a pénzügyi, üzleti, versenyképességi és piaci pozícióval kapcsolatos aspirációk mellett, és ezt nekünk, ügyvédeknek is tudomásul kell vennünk. Mintahogy azt is, hogy egy frissen indult cégnél aligha állnak rendelkezésre a jogi megfelelés komplex keretrendszerének kidolgozásához szükséges pénzügyi és egyéb források, ezért az ilyen cégek jogi támogatása speciális megközelítést, prioritás-alapú, és sokkal inkább sokrétű stratégiai, mintsem csak szimplán jogi orientációjú szemléletet igényel.

Ingyenes jogi tanácsadás

A jogi szakmában a pro bono kifejezés alatt értjük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket valamilyen nemesebb cél érdekében díjmentesen nyújtunk, mindenki a saját érdeklődési, ismeretségi körének megfelelően.

Nekem abban a szerencsés helyzetben van részem, hogy fiatalkoromban, a 80-as években rendkívüli hatással voltak rám a hazai underground zenekarok, és ez, valamint a műfaj prominens szereplőivel kialakított baráti kapcsolataim mind a mai napig elkísérnek. Amikor gyerekként az első kazettáimat másoltam át, még nem gondoltam volna, hogy egyszer lehetőségem lesz arra, hogy valamit én is visszaadjak a műfajnak és az általam annyira nagyra becsült zenészeknek és zenekaroknak. Viszont mivel gyerekkorom óta gyűjtöm a vinyl (bakelit) lemezeket, még a mai is kitartó vinyl-forradalom kitörése előtt jó pár éve kézenfekvő ötletnek tűnt, hogy létrehozzak egy kis, független lemezkiadó céget, ami kizárólag a régi magyar underground zenekarok kiadatlan felvételeinek vinyl-en történő kiadásával foglalkozzon, persze szigorúan non-profit alapon.

A több sikeres kiadvány mellett természetesen szívesen segítek ezeknek a zenekaroknak és zenészeknek hétköznapi ügyes-bajos jogi dolgainak megoldásában is, legyen az egy kiadvány megjelentetésével vagy egy zeneszám feldolgozásával kapcsolatos szerzői jogi kérdés, társadalombiztosítási, cégjogi vagy munkajogi probléma, szórakozóhely indítására és működtetésére vonatkozó jogi checklist összeállítása, vagy akár peres ügyekben való képviselet. Az egyik legszórakoztatóbb, a hazai undergroundhoz kapcsolódó jogi feladatom egyébként az volt, amikor egy feloszló zenekar szerette volna "újraosztani" a számaikhoz kapcsolódó szerzői jogokat, és mivel ezt az Artisjus csak jogerős bírói ítélet vagy jóváhagyott egyezség alapján volt hajlandó elvégezni, kénytelenek voltunk a bíróság elé vinni az ügyet, és nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a zenekar egyik részét képviselhettem az eléggé nem meglepő módon bírói egyezséggel végződő eljárásban.