Hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát az ügyvédi munka során?

• Véleménycikkem a Jogi Fórumon
• A generatív AI nem alkalmas a hiányzó tudás vagy tapasztalat helyettesítésére
• Gondolkodás helyett statisztikai valószínűségszámítás - jó ez nekünk?
• Minden feladathoz a megfelelő modellt használjuk
• Promptolási stratégiák
• Összefoglaló

Véleménycikkem a Jogi Fórumon

Írtam egy hosszabb véleménycikket a Jogi Fórumra többek között arról, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése milyen hatással lehet a hagyományos ügyvédi működésre, és milyen várakozásokkal érdemes használni ezeket az eszközöket.

Az alábbiakban összefoglalom a cikkben a gyakorló ügyvédek számára megfogalmazott legfontosabb javaslatokat.

A generatív AI nem alkalmas a hiányzó tudás vagy tapasztalat helyettesítésére

A szöveges promptok segítségével bármilyen tartalom, így elvileg jogi dokumentumok létrehozására is alkalmas generatív AI megoldások kétségtelen, hogy még az internet elterjedésénél is jelentősebb hatással vannak az ügyvédi munkavégzés kialakult rendszerére. Ezeket a hatásokat azonban egyelőre nem érdemes túlbecsülni, és

az AI előnyei mellett érdemes kiemelni azok kockázatait is, mivel azok megfelelő kezelése nélkül a generatív AI megoldások operációs kockázatot és felelősségi kitettséget is eredményezhetnek mind az ügyfelek, mind a jogi szolgáltatók oldalán.

Kétségtelen, hogy rendkívül vonzónak tűnhet a gépi technológia használata azokon a szakterületeken, amelyhez nem értünk. Például egy büntetőjogász egy megfelelő prompt-tal ugyanúgy le tud generálni egy kiszervezési megállapodást, mint egy technológiai szakjogász. A különbség elsősorban abban lesz, hogy a büntetőjogász kellő szakértelem és domain-specifikus tudás hiányában nem fogja kiszúrni a legenerált szerződésben az esetleges hibákat, az ügyfelének pozíciója szempontjából kedvezőtlen pontokat, a piaci standardokkal ellentétes megoldásokat, és kérdés esetén nem fogja tudni elmagyarázni az ügyfelének, hogy a szerződés melyik pontja miért fontos, mi az egyes rendelkezések egymáshoz fűződő viszonya, így ha esetleg a másik féllel egyeztetni kell a szerződés tartalmát, akkor nem fogja tudni megfelelően képviselni az ügyfele érdekeit.

Ráadásul az AI-alkalmazás szolgáltatója is kifejezetten kizárja a felelősségét a ChatGPT vagy egyéb megoldás segítségével létrehozott dokumentumok jogi megfelelőségével kapcsolatban, ami érthető is, hiszen nincs garancia arra, hogy a felhasznált modell tanításakor külön ügyeltek volna arra, hogy a tanító adatok között megfelelő szerepet kapjanak a magyar jogszabályok és a hazai joggyakorlat is. Több biztosító pedig szintén kizárja a felelősségét az ilyesmi ügyvédi műhibákkal kapcsolatban,

így fontos, hogy bármilyen jogi dokumentumot is generálunk az ilyen alkalmazásokkal, a felhasználás (például ügyfélnek megküldés, hatóságnak vagy bíróságnak beküldés) előtt ellenőrizzük az anyag teljességét, megfelelőségét, pontosságát, jogszerűségét, a jogszabályoknak és joggyakorlatnak való megfelelését, és csak olyan területen használjuk ezeket a megoldásokat, ahol megfelelő tudással rendelkezünk ahhoz, hogy mindezt kellő biztonsággal megtehessük.

A fentiekből is kitűnik, hogy - az egyszerűbb, hétköznapi esetek kivételével - a generatív AI előnye nem az, hogy tényleges jogi tudás és tapasztalat nélkül bárkinek lehetővé teszi a jogi dokumentumok előállítását, hanem, hogy a megfelelő tudással már rendelkezők számára lerövidítse és hatékonyabbá tegye a munkavégzést, azaz ne kiváltsa, hanem kiegészítse az ügyvédi tevékenységet.

Gondolkodás helyett statisztikai valószínűségszámítás - jó ez nekünk?

A generatív AI szolgáltatások használata során a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, mintha a szöveges prompt beírását követően az AI gondolkodna válaszadás előtt, de valójában nem ez a helyzet.

Ezek a megoldások ugyanis leginkább csak utánozzák, és ezért – legalábbis egyelőre – nem helyettesíthetik az emberi gondolkodást. 

Ennek oka, hogy a legtöbb esetben az ilyen rendszerek által létrehozott tartalom statisztikai valószínűségi alapon, véletlenszerűen, egy átláthatatlan, fekete doboz-szerű döntési szempontrendszer alapján, és nem az emberéhez hasonló logikus gondolkodás alapján születik, bármennyire is hasonlít arra. Mivel az AI minden neki feltett kérdésre válaszol, ezért sok esetben hallucinál is, azaz kitalálhat olyan dolgokat, jogeseteket, tényeket, amelyek a valóságban nem léteznek, és ez egy például egy bírósági beadványban végzetes is lehet. Bizonyára mindenki ismeri a ChatGPT-vel keresetlevelet író amerikai ügyvéd történetét, akinek azért utasították el a beadványát, mert abban olyan korábbi jogesetekre hivatkozott, amelyek egészen egyszerűen nem léteztek, és amelyeket teljes egészében a chatbot talált ki, ezért az ügyvéd beadványát csont nélkül elutasították. Az ügyvéd ügyfele aligha járt örömtáncot, mikor mindez kiderült. Az ügyvéd utólagos bevallása szerint nem volt tisztában azzal, hogy pontosan hogyan működik a mesterséges intelligencia, és kellő jártasság hiányában nem volt felkészülve a gépi hallucinációkra.

A jogi munkában ezért veszélyes lehet, ha a jogi feladatok elvégzéséhez szükséges (kritikus) gondolkodásunkat nagymértékben „kiszervezzük” a mesterséges intelligenciának, és egy adott szerződés, jogi elemzés vagy más dokumentum elkészítése során ahelyett, hogy feldolgoznánk, és végiggondolnánk az irányadó jogszabályokat, joggyakorlatot, iparági jó gyakorlatokat, egyből az AI-ra bízzuk mindezt. Ez amellett, hogy a kognitív képességeinket is csökkentheti, az ügyfelet, és az ügyvéd piaci reputációját is veszélyeztetheti.

Fontos tehát, hogy a jogi munkában igyekezzünk mindvégig megőrizni az emberi "irányítást", a technológiára inkább csak részfeladatokat bízzunk, és ne hagyjuk, illetve szorgalmazzuk, hogy a gépi technológia helyettünk "gondolkodjon" és/vagy dolgozzon. Ne bízzunk továbbá túlságosan az AI által generált válaszokban sem.

Minden feladathoz a megfelelő modellt használjuk

Szerencsére az utóbbi időben megjelentek az olyan megoldások (pl. az ún. RAG = retrieval-augmented generation, vagy az ún. érvelő modellek), amelyek segíthetik a jogi dokumentumok pontosságának ellenőrzésével kapcsolatos folyamatot. Természetesen vannak olyan verifikációs prompt stratégiák is, amelyek szintén ezt a célt szolgálják, de

a RAG egyik fontos előnye, hogy nemcsak a tanításához használt anyagokat és beazonosított mintázatokat használja a válaszadáskor, hanem az interneten elérhető tartalmakhoz is hozzáfér, és a válaszában ezeket is felhasználja, és még a behivatkozott forrásokat is megjelöli.

Így például egy RAG-modellel előállított anyag esetén lehetőségünk van arra is, hogy a forrásokat is ellenőrizzük, és ha úgy látjuk, hogy a forrásként hivatkozott cikkeket, tartalmakat megbízhatónak tűnő szerzők (pl. az adott szakterületen elismert ügyvédek) írták, akkor az mindenképpen hasznos.

Az érvelő modellek előnye, hogy a komplexebb feladatokat (pl. jogi kutatás, komplex szerződés) részegységekre bontják, és így magasabb színvonalon képesek elvégezni a bonyolultabb jogi, analitikai vagy logikai problémákat. Ezek az AI modellek egyébként már a legtöbb népszerű generatív AI megoldásokban elérhetőek, és a jogi szakmában már jelenleg is komoly diskurzus folyik arról, hogy milyen típusú feladatra mely modellek a legalkalmasabbak.

Az ügyfelünk megbízott minket egy jogi kutatással? Használjunk RAG-technikával felvértezett modellt, ellenőrizzük a hivatkozásokat, és ennek megfelelően módosítsuk az elkészült anyagot felhasználás előtt.

Egy komplex jogi kérdésben kell állást foglalnunk? Érdemes egy érvelő modellt használni az egyes részkérdések megválaszolásához, és figyelni a gépi "gondolatmenet" alakulását is, hogy bármikor be tudjunk avatkozni a folyamatba. Más és más modellek jók például egy hosszú anyag összefoglalására, egy meglévő írás stílusának feljavítására, az összetett tanácsok megfogalmazása.

Promptolási stratégiák

A generatív AI-megoldások jellemzője, hogy szöveges utasítás (prompt) alapján állítanak elő tartalmat, fogalmaznak meg javaslatot, döntést vagy előrejelzést. Az egyes AI-rendszerek beállításai miatt eltérő lehet, hogy a prompt pontosan milyen súllyal befolyásolja az előállítandó végterméket, de a megfelelő szöveges utasítások használatának - ideértve a mesterséges intelligenciával folytatott "beszélgetéseket" is - fontosságát aligha lehet túlbecsülni.

Ha általános promptokat használunk (pl. készíts egy ingatlan adásvételi szerződést), akkor általános választ, egy generikus dokumentumot fogunk kapni.

Ha viszont jobban testre szabjuk az utasításunkat, és az ügy kontextusát is megadjuk, amelyben szeretnénk felhasználni az AI által előállított anyagot (pl. nézd át ezt a vállalkozási szerződést a megrendelő szempontjából, emeld ki a megrendelő számára kedvezőtlen pontokat indokold meg, hogy melyik pont miért nem megfelelő, és milyen alternatív megoldások lehetségesek), akkor nyilván sokkal jobb eredményekre számíthatunk.

Az adott prompt megszövegezése nyilván attól is függ, hogy az ügyben milyen szerepet töltünk be (mi vagyunk az ügyfél, vagy ügyvédként járunk-e el), milyen céllal és kinek készül az adott szerződés, jogi kutatás, beadvány stb., és pontosan milyen szerepet szánunk a munkát elvégző mesterséges intelligencia modellnek. Az előállított tartalmakat is finomhangolhatjuk további célzott kérdések és kérések megfogalmazásával, és ezeket a tartalom ellenőrzésére is segítségük hívhatjuk. Az ún. verifikációs promptok segítségével (pl. Hogyan jutottál erre az eredményre? Összhangban van ez a piaci gyakorlattal? Mivel tudod alátámasztani a következtetéseidet? stb.) az előállított tartalom pontosságának ellenőrzését is megkönnyíthetjük, de értelemszerűen csak akkor, ha tisztában vagyunk az adott jogi terület elméleti és gyakorlati kérdéseivel.

Összefoglaló

Ahogy a fentiekben bemutattam, a mesterséges intelligencia jogi munkában történő használata kicsit több figyelmet és óvatosságot igényel, mint a jogi technológiák korábbi fejlődési szakaszai, ideértve a pár évtizede a jogi tudás demokratizálódását az AI-hoz hasonlóan elősegítő internetet is.

A mesterséges intelligencia nem egy emberként gondolkodó kiborg, akit kollégaként segítségük hívhatunk a jogi munka elvégzésében, hanem csak egy technológiai eszköz, amely a megfelelő tudással és tapasztalattal felvértezett jogász munkáját nagymértékben segítheti, javíthatja, és az egyszerűbb felhasználási esetekben akár ki is válthatja. Mindezen feltételek hiányában az AI-megoldások használata viszont komoly anyagi, szakmai és reputációs kockázattal járhat.

A jogi munkában rendkívül fontos a kritikus gondolkodás, ezért a mesterséges intelligencia megoldások szakmai munkában való használata során fontos a megfelelő emberi felügyelet és kontroll biztosítása, az AI által generált eredmények pontosságának és megfelelőségének ellenőrzése.

A jogi relevanciájú tartalmak előállítása során szintén nagy szerep jut a kellően megfogalmazott szöveges utasításoknak (promptoknak) is. Itt a főszabály, hogy a minél jobb eredmények érdekében ezeket minél részletesebben, az AI szerepére és az elvárt tartalommal kapcsolatos elvárásokra, szakmai szempontokra, és az adott egy kontextusára is kitérve érdemes megfogalmazni.