Színészek és forgatókönyvírók az AI szorításában

Interjú a Kreatív Online Magazinban

Nemrég a Kreatív Online magazinnak adtam interjút a mesterséges intelligenciának a kreatív iparág szereplőire gyakorolt és várható hatásairól.

Iparági fellépés a mesterséges intelligenciával szemben

A beszélgetés apropóját az adta, hogy nemrég ért véget a hollywoodi színészek szakszervezete által az amerikai filmstúdiókat (többek között a Paramount Pictures-t, a Sony Pictures-t, a Universal Pictures-t, a Walt Disney Studiost, az Amazon-t és a Netflix-et) tömörítő szervezet ellen kezdeményezett sztrájkja, amelynek az egyik legfontosabb kiváltó oka a színészi, forgatókönyvírói, szinkronszínészi és egyéb pályákat húsbavágóan érintő, a stúdiók által egyre szélesebb körben használt mesterséges intelligencia volt.

Az amerikai színész-sztrájk kiváltó okai és lezárása

Az új technológia egyik ígérete pont az egyes folyamatok egyszerűbbé, olcsóbbá tétele, és a filmekben egyre inkább megjelenő, mesterséges intelligenciával előállított szereplők, a gépi technológiával megírt forgatókönyvek, és a színészek hangjának gépi feldolgozásával bármilyen nyelven előállítható szinkronhangok megjelenése komoly riadalmat váltott ki a jövőjüket és megélhetésüket féltő szakemberek részéről.

A gyakorlatilag a teljes amerikai filmipart megbénító megmozdulásnak végül a 2023 novemberében aláírt hároméves megállapodás vetett véget, amelyben a színészek és egyéb szereplők megfelelő garanciákat kaptak a stúdiók részéről. Ezek a problémák ugyanakkor univerzálisak, és nemcsak az amerikai, de a magyar piac szereplőit is érintik, mint azt a Szinkron Alapszervezet képviselője is kifejtette a cikkben.

Az AI technológia filmiparral kapcsolatos jogi vonatkozásai

Én a magam részéről értelemszerűen a fenti kérdések jogi aspektusaival foglalkoztam:

"A hatalmas adatbázisok használatához, majd egy új termék előállításához rengeteg jogi előírásnak kell megfelelni, hogy ne merülhessen fel például plágium vagy más jogsértés vádja. A most születő új uniós AI-szabályozás alapján az AI-szolgáltatások fejlesztőinek többek között meg kell majd jelölniük, hogy milyen szerzői jogilag védett forrásokat (pl. adatbázisokat, online elérhető tartalmakat) használtak az algoritmusaik, alkalmazásaik tanításához. Ennek egyik célja, hogy a szerzők gyakorolhassák ezzel kapcsolatos tiltakozási jogukat. Nem véletlenül indult per már több ügyben is, erről is beszélt a Kreatívnak Bartal Iván, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere, Data, Technology, Cyber & AI praxisának vezetője.

Több ügyfelünk, például reklámügynökségek, szoftverfejlesztők, internetes szolgáltató, hírközlési cégek és befektetési alapok érdeklőnek sokszor, hogy milyen jogi feltételei vannak a generative AI felhasználásának, de tudni kell: más szabályok vonatkoznak arra, aki felhasznál ilyet, fejleszt, vagy netán befektetne ilyen megoldásokat fejlesztő cégbe – mondta Bartal. A most születőben lévő új EU-s szabályozás az egyes AI-megoldásokat kockázati szintek szerint sorolja majd be, aszerint, hogy milyen hatással lehetnek az emberek életére. Minél magasabb kockázatú lesz egy rendszer, annál szigorúbb szabályok vonatkoznak majd rá. Így például egy ügyfélszolgálatos AI alacsony kockázatú lesz, míg a kritikus infrastruktúrák (pl. közlekedési eszközök, közlekedésirányítás), amelyek veszélyeztethetik az emberek életét és egészségét, magas besorolást kapnak. Az embereket a cselekményeik alapján értékelő rendszerek pedig elfogadhatatlannak minősülnek majd. Az új EU-s rendelet (amit azóta 2024-ban végül már elfogadtak - a szerk.) szabályozni fogja a generatív AI-megoldásokat is, és rájuk nézve elsősorban a transzparens működéssel és az illegális tartalmak előállításával kapcsolatos szabályok vonatkoznak majd.

Ezeknek az új technológiáknak a szabályozása azért is fontos, mert a jog statikus, és mindig utólag követi az élet dinamikus történéseit és a technológiai újításokat. Az internet korai szakaszában sem voltak külön jogszabályok az internet egyes területeire, de később ezeket mind be kellett vezetni, így jutottunk el például az EU digitális szolgáltatásokról szóló, és többek között a nagy piaci szereplőket (pl. Meta, Google, Amazon stb.) megregulázó jogszabálycsomagjáig” – vázolta Bartal.

Az újító, diszruptív technológiák, mint amilyen az AI is, mindig komoly kihívások elé állítják a meglévő jogrendszert. Jelenleg az egyik központi kérdés az, hogy hogyan elégíthető ki az AI-fejlesztések „adatéhsége” úgy, hogy az ne sértse az algoritmusok betanításához felhasznált szerzői jogi tartalmak (pl. képek, fotók, festmények, könyvek stb.) szerzőinek jogait.

 Jelenleg itthon is van olyan jogszabályi kivétel (a szerzői jogi törvényben egy EU-s irányelv alapján bekerült szöveg- és adatbányászati kivétel), amely bizonyos feltételek teljesítése esetén szerzői engedély és díjfizetés nélkül lehetővé teszi a szerzői jogi tartalmak AI-fejlesztések során történő felhasználását, de ez nem terjed ki a generatív AI-megoldásokkal létrehozott tartalmakra.

Milyen jogai vannak a színészeknek, szinkronszínészeknek és egyéb szerzőknek?

A probléma egyik forrása, hogy a felhasznált művek tulajdonosai, legyen az írott, kép-, vagy hangalapú, általában nem kapnak tájékoztatást arról, hogy a művüket felhasználták egy AI-megoldás betanítására (bár az ellenőrzésre bizonyos esetekben alkalmas lehet a haveibeentrained.com), emiatt nehezen tudják érvényesíteni ezzel kapcsolatos jogaikat. „Sőt, egy esetleges perben nekik kellene bizonyítani, hogy az AI-szoftverhez felhasználták szellemi terméküket, de még ha ez sikerülne is, akkor is csak nagyjából az elmaradt jogdíjat tudnák kifizettetni. Az amerikai ügyekben megszokott büntető kártérítésnek már jóval nagyobb visszatartó ereje lehet – állította Bartal."

A Kreatív Online-ban megjelent teljes cikk itt olvasható.